Mi magyarok híresen leveses nemzet vagyunk. Nálunk szinte elképzelhetetlen, hogy az ebédet ne levessel kezdjük! De pont ezért, nálunk van a leggazdagabb leves kínálat az egész világon. Nincs olyan zöldség, gyümölcs vagy hús, amiből ne készülne egy kiadós "zupa".
Az instagram -nak van egy nagy előnye. Az ember új ételeket ismer meg, ha a megfelelő embereket követi. Így sikerült összetalálkoznom pár hónapja a Tahinli ekhmer nevű török süteménnyel. Mint a nevéből is sejteni lehet, tahini -vel, azaz szezámmag krémmel készül. Mivel már régóta a kovászolás híve vagyok, ezért nekiálltam, hogy kikísérletezzem a megfelelő arányokat. Azt hiszem, sikerült!
Ha ikrát hall a magyar ember, rögtön a halászlé jut az eszébe, benne pontyszeletekkel, ikrával és haltejjel. Szomorú, hogy pár évszázada még a dunai halászok legalább tízféleképpen tudták elkészíteni, manapság pedig csak levesbe teszik. Találtam ikrakrém receptet, amit hasonlóan kell elkészíteni, mint a majonézt, de ez kevésbé tetszett nekem, ezért a francia konyhához fordultam. Nem csalódtam, mert megtaláltam a Brandade de Morue -t (ejtsd: brondad de morű).
Vannak olyan hagyományos magyar ételek, amelyeket nem lehet kikerülni, hogyha az ember vasárnap szeretne egy jót főzni. Az egyik ilyen a fokhagymás sült oldalas! Igazi pasis étel, jó sok fokhagymával, kicsit zsírós, és kézzel lehet csak enni. De kit zavar, hogyha annyira finom! Számomra csak egy probléma van vele, ha ilyet készítek, akkor az egész lakás fokhagyma szagban úszik, még akkor is, hogyha a szagelszívót a legmagasabb fokozatra állítom. Nos, ezért kísérleteztem egy kicsi, hogy hogyan lehet ne ezt a szagorgiát csökkenteni.
